28.Fejejezet: Repülj el.

Megvan! Össze akarnak minket terelni... Jó esetben csak annyi lenne a dolgom,hogy utánnuk megyek,de nincsen fegyverem és mindenem fáj.. Csak egyhelyben ülök. Körülöttem a 2 volt barátom és szövetségesem holtteste. Ezt nem bírom tovább!!

- Miért?! Miéert kell ezt csinálni!- Kúszok oda Florencia testéhez és rángatni kezdem. Feje lebillen, teste jeges.

- Szólalj meg! - Rángatom a lányt és nem törődök zzal,hogy kürölöttem minden második hrgy forrú lávát köp magából. Bár még csak most kelt fel a nap már majdnem teljesen lennt van így főleg a láva világít. Sírok. Hallja meg az egész világ... Magzat pózban a földre kuporodok mikor valami zúgást hallok.  Hátra nézek,de késő... Egy hatalmas hullám maga alá gyűr.... Minden elsötétedik.... Újra egy fehér szobábába kerülök.. Velem szemben sok idegen ember. Az egyik hirtelen felém fordul..... Szemében jeges tűz ég.. Ruhája fekete és hatalmas szárny borul holló színű haja fölé. Viktória.... Felém közeledik és a teste egyre magasabb lesz míg végül óriásnak tűnik hozzám képest.

- Meghaltál... -Mondja mély és erőteljes hangon... Nem lehet...

- Nem. - Jelentem ki,de az óriás angyal csak keservesen felnevet.

- Kövess... - Fordul meg és én mintha hozzá lennék kötve követem őt. Egy óriási ablakhoz lép amin a viadalt mutatják.. Egészen pontosan azt mikor... Balesetem történt. Látom magam Florenciával majd magzat pózban a földön...Mikor jön a hullám.. Maga alá temet és meg sem próbálok közdeni ellene.. A sűrű kőolvadék közel kúszik az árhoz és ahol keverednek fekete kő lesz....

- Halott vagy.. - Hallom megint az angyal hangját,de valami nincs rendben... A testem a víz felszínére lebben és melkasom szaporán süllyed...

- Hazudsz! - Nézek a lányra és kiugrok az ablakon..... Újra érzem a fájdalmat... A víz édesen simogatja a hajam és harsonák szolnak:

- Hölgyeim és uraim! A 12. Éhezők Viadalának győztese Rosie!

- JOSH!!!!