Önként jelentkeztem. De nem érdekelt a dicsőség, a hatalom. Én csak jobb életet akartam! Egy szebb,gazdagabb jövőt a családomnak. De mást kaptam. A viadal mást hozott. Elvesztett barátokat szomorú napokat. Nem olyan könnyű mint hittem! Talán mégsem vagyok elég erős hozzá?

15.fejezet: Felfedezés

Miután megmásztuk a dombot egy erdőbe kerültünk. Csak most döbbenek rá,milyen nehéz lehetett a versenyzőknek ide feljutni,annyi időalatt,ameddig a hivatásosok leértek. Az erdő fái sűrűn álnnak,de még így is látszik,hogy inkább,hosszú mint széles,ugyanis az erdő körbe veszi a szarut. Michel megy elől egy kardal a kezében. Mögötte szorosan én Josh  és Jasmine. Caroline és Victoria zárják a sort. Gyorsan kellet eljönnünk így meg se néztük mi van a szaru belsejében a fegyvereken kívűl és arra is kíváncsi lennék mit rejt a hátizsák,ugyanis volt aki ki tudott cselezni minket így hátizsákot kapott. Azok voltak elszórva a domb közepén is nem csak egészen lennt mint a fegyverek.Ahogy megyünk egyszer csak eldördül egy ágyú és egy lány esik le a mellettünk álló fa tetejéről. A nyakán egy hatalmas szúrás  van.

- Lassan lépjetek! - Suttogja Michel.

- Hé! Nézzetek a fára! - Int Caroline és megpillantunk a sűrű lomb között egy hatalmas kék madarat.

- Próbáljunk meg lassan vissza fordulni! - Tanácsolom.

- Jó ötlet! - Mondja Victoria is és megfordul. Sétálni kezdünk,de Caroline a szemét végig a hatalmas madáron tartja. Reccsenést hallok mire a kék tollas élőlény azzonnal károgni kezd és felénk repül.

- Futás!!!!! - Kiálltja Josh mert tudjuk nincs mit tennünk. Futni kezdünk abba az irányba amelyikből jöttünk. Hirtelen eszembe jut valami. Felhúzom az íjam és lövök. A madár holtan esik a földre és  a hangja olyan mint egy emberi sikoly.

- Ez elég bizarr! - Fintorgok.

- Kezd itt nagyon meleg lenni. Jussunk ki innen minnél előbb! - Javasolja Jasmine és előre indul. Egy fél órán belül kinnt is vagyunk,de még mindig nem tudjuk mi van a hegyek mögött. Szólunk Florenciának és örömmel látjuk,hogy Tarvis már jobban van.

- Nézzük meg a ládákat!- Javasolja Travis,majd Josh és Michel segítségégvel előhúzzák őket. Az egyikben,almát,kekszet és vizet találunk. A másikban külömböző fegyverek vannak,valamint bomba és gyufa. Végül a 3.-ban cipőket találunk.

-  Ezek meg minek? - Kérdezi röhögve Victoria. Ezek szerint ő nem tudja azt amit én. Nem árulhatom el,hisz lehet,hogy ezzel Roxannenak ártanék.

- Nem tudom,de én felveszek egyet. Úgy is nyom ez a vacak! - Mutatok a bakancsra. Ez a cipő lényegesen könnyebb mint az előző. Valószínűleg arra az esetre van ha valaki rájönne.

- Jah és Josh! Azt mondtad téged is nyom a cipőd. Tessék!

- Én ilyet nem... - Próbál ellenkezni.

- De de! - Nyomom az orra alá és ezzel rájön mit is akarok. Szerencsére a többieknek nem lett gyanús.

- Nagyon meleg van itt!! - Jegyzi meg Florencia.

- Szerintem is és a hajam borzasztóan zavar! - Mondja Jasmine is.

- Én levágom! - Jegyzem meg,mire mind a ketten kérdőn néznek rám.

- Mivan? Majd vissza nő. - Mondom közömbösen és levágom egy kés segítségével. Jasmin is felbátorodik és ő is bele vág a hajába. Florenciának nem kell hisz az övé így is elég rövid.

- Sötétedik. Szerintem rakjunk tüzet! - Javasolja Josh és nekilátnak. Van gyufánk így könnyen és gyorsan kész lett.

- Én kezdem az örködést! - Válalom azonnal.

- Rendben aztán leváltalak. - Ül mellém Josh.

- Szerinted meddig fogja bírni?? - Kérdezem a fiút és Travisre sandíitok.

- Nem tudom,de nem hinném,hogy sokáig. Búcsúznia kell. Ez a levélben is benne volt. Inkább arra lennék kíváncsi Florencia hogy fogja feldolgozni. - Válaszol. Ez engem is érdekelne. Megpróbálok enni valamennyit és egy kis vizet is sikerül magamba öntenem. A többiek lassan elalszanak én pedig az erdőt bámulom. Valahol a hegy mögött fust gomolyog. Egy ideig figyelem,de hirtelen velőt rázó sikolyt hallok és hangos nevetést. Ez csak egyet jelenthet... Valaki rajtunk kívül még van aki vadászik és az nem lehet egyedül....


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése