Reggel szinte kirobbantam az ágyból. Olyan felhőtlen boldogság
érzésem van. Bár csak ne lenne viadal,bár örökké barátok maradhatnánk.
De csak egy nyertese lehet a játéknak. És ha rajtam múlik idén kettő
lesz. Én és Josh. Átöltözöm,megreggelizek és Joshsal együtt indulok
edzeni. Ma délután bemutató és még ötletem sincs mit mutatok be,de abban
biztos vagyok,hogy lázadó és kegyetlen lesz...
- Sziasztok! - Jön oda egyből Jasmin.
- Szia! - Mondom.
- Rosie!!! - Ölel meg Florencia.
- Gyere csak egy kicsit! - Mondja Travis.
- Nyugi már! - Röhög Caroline a furcsa fejemen. Ezek most meg akarnak ölni.
- Ne parázz már! - Üt vállon Michell. Kezdek félni.
- Na mit akartok? - Kérdezem.
- Csak annyit,hogy...........
- BOLDOG SZÜLINAPOT ROSIE!!! - Kiálltják egyszerre. Szinte el is felejtettem.
-
Köszönöm! - Ölelek meg mindenkit és Victoria a kezembe nyomja az óriási
Kapitóliumi tortát,amit valószínűleg igen nehezen hozott le.
-
Tessék! Olvasd el mi van ráírva! - Mondja Vicki és a torta mellett lévő
csoki táblára mutat. Ez áll rajta: " Történjen bámi is az arénába,
örökké barátok. " Ez a gesztus nagyon jól esett és bár tudom,hogy az
arénába majd mind egymásnak esünk most még nem így van.
- Köszönöm. - Szipogom. A játékmesterek komoran méregetnek minket.
-
Hé! Maguk is kérnek egy szeletet! - Kiálltja Caroline és felmászik a
mászófal tetejére amit csak 5 méter választ el a játékmestereknek szánt
lelátótól. Láncba állunk és feladunk egy torta szeletet a lánynak aki
akaratlanul is arcon talál egyet.
- Opsz! - Játsza meg magát Caroline.
-
Azért ízlik,nem? - Röhögi Michel. Minedenki nevetni kezd,de én
tudom,hogy ezért még megfizetünk az arénába. Senki nem csinálhat
bolondot a játékmesterekből. A kis akció után visszatérünk a késekhez és
egy szelet süti után ötletelni kezdünk.
- Florencia! Te mit fogsz csinálni? - Kérdezem a lánytól akinek rövid haja csak úgy ragad a sok csoki krémtől.
- Szerintem a növényekkel lesz kapcsolatos. - Morfondírozik.
- És te Michel? - Kérdezem.
-
Valami ilyesmit! - Mondja a fiú majd feláll megragad egy kardot és egy
tál vörös bogyót. Oda sétál a bábúkhoz befesti őket és hangosan fuldokló
köhögésbe kezd. Ezzel eléri,hogy mindenki rá figyeljen. Ég a tekintetek
tüzében ,de nem zavarja. A magasba emeli a kardot és lesújt. Többször
is. Egy percen belül az összes bábú feje a földön van. A fejeken lévő
szavakból ez áll össze: Győztest akarsz? Máshol keress! Ezek csak
túlélők. 7 szó,hét áldozat. A kardot a földbe állítja és a játékmesterek
felé emeli a kezét.
- Sok sikert! - kiálltja. - Ja! És ha ki maradt volna, sose hagyjon el benneteket a remény. - Mondja és vissza jön hozzánk.
-
Mehetünk ebédelni? - Vállt vissza. Egy percig dermedten figyeljük a
többiek rakcióját. Az erkélyen az egyik pohár törött, a földön van.
Feltehetőleg valaki meglepődött és elejtette. A többi játékos néma
csendben dolgozik tovább. Victoria reagáll először.
-
Aha tőlem. - Áll fel. Ma kissé szótlanül ültünk ebédnél és ennek nem
csak Michel kis akciója volt a kiváltója,hanem az is,hogy Mash ma a
másik szövetséggel ebédelt. A következő 3 óra csendben telt. Én azon
agyaltam mit kéne csinálnom. Kiküldtek mindenkit a teremből és leültünk
kívülre. Hamarosan egy gép szólította az elsőt: Florencia Vittockot
várják személyes bemutatkozásra. - a lány felállt és magabiztosan
belépkedett. Úgy öt perc után hangos koppanások hallatszottak ki és
mellette iszonyú hörgés szűrődött ki,majd kijött és megveregett a vállát
mosolyogva.
- Travis Vittockot várják személyes bemutatkozásra. - Bement a fiú is, így folytatódott mí egyszer csak megszólalt a hang.
- Rosiet várják személyes bemutatkozásra. - A kissé akadozó hangú roboton jót nevetek,de felállok és belépek a terembe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése