5. fejezet

- Itt vagyunk! - sikít örömében a felolvasónk és mi meg egyből az ablakhoz rohanunk.

- De hisz ez csoda szép! - Ámuldozom. Az állomáson már vagy 1000 tarka-barka ember vár minket. Néhányuknál tábla van és ez van rájuk írva : Mi a neved Rosie?

- Hozz egy papírt Josh! - Kérem. Már a kezembe is nyomta én pedig ráírom,hogy csak simán Rosie. Ezen jót nevetnek. Sokan mosolyognak Joshra és szívecskéket mutogatnak neki. Mikor megálltunk bevezetnek minket egy terembe ahol mindenféle ember vesz körül engem. Különböző trutymókat kenek rám. Van amelyik csíp viszont van köztük egészen kellemes is. Kiszedik a szemöldökömet és fehér,ragacsos csíkokat tesznek a lábamra.

- Mi ez? - Kérdezem gyanakodva.

- Jaj nyugi ne fog fájni! - Nevet,de lerántja a csíkot a lábamról és a könnyem is kicsordul a hirtelen jött  rossz érzéstől.Hagyom,hogy tépkedjenek össze majd rám adnak egy köntöst és egy másik szobába visznek ahol találkozok a stílus tanácsadómmal. Az üres fehér szobában várok mire benyit egy magas vékony nő.

- Roxane vagyok! A stílustanácsadód. Nyújt kezet.

- Én meg Rosie. - Mosolygom.

- Csak simán? A kapitóliumban mindenki rólad beszél! Már most imádnak! Sok támogatóra számíthatsz, a körzet társaddal együtt ő igazán jól néz ki. Na a ruhád a következő lesz. Ugye mindegyik ruhának a körzetet kell jelképeznie. A tietek a földművelés. Ezért arra gondoltam,hogy a ruhád lehetne...