- Josh,ugye most csak viccelsz??- Kérdezem tőle,de sajnos már tudom a válszt.
- Nem. Sajnos ez nem vicc... - Látom,hogy a fiú az érzéseivel harcol.
- De!! Nem is fáj!!! - Mutogatok a combomon tátongó mély foltra.
- Nem fáj??? - Kérdezi és a szemében valami olyan csillogást látok amit rég.... A reményt.
- Hát egyenlőre még nem fáj... - Magamban hozzá teszem a nem fáj NAGYON szót,de nem akarom elkeseríteni..
- Akkor mehetünk tovább. - Ál fel és és kezet nyújt.
- Josh én nem megyek tovább. - Mondom és ellököm magamtól a kezét.
- Miért? Azt mondtad nem fáj... - Próbálja bizonygatni a jól létemet,de nem nekem inkább magának.
- Josh!!! Meg fogok halni!!! Te nem fogod fel????? - Zokogok. Bármilyen csúnyán is beszélek a fiúval én is csak most értettem meg.
- Nem fogsz!!!! Nem hagyom,hogy itt hagyj!!!!! Biztos küldenek majd valamit!!! - Már ketten sírunk és Josh is térdre esik majd a földet kezdi bámulni. A haja most már megnőtt és szinte teljesen fekete fürtjei eltakarják a szemét,de az alatta lévő kis tócsa elárulja.. Tudom,hogy ő is sír.
- Josh.. Nem fognak küldeni. - Váltok kedvesebb hangnemre és megsimítom a hátát,mire össze rezzen és a szemembe néz. Kék szemei a könnytől és a dühtől csillog.
- Miért ne küldenének Rosie?? Nekem is küldtek!- Próbál bíztatni,de inkább magát nyugtatja.
- Figyelj.. - Kezdek bele,de hamar nagy levegőt veszek mert érzem,hogy nemsokára újra sírni kezdek majd.
- Josh.. 9-cen vagyunk... Nemsokára vége a játéknak.. Úgy 4-5 napja vagyunk itt.. Ez elég kevés idő... Ilyenkor a játék végén már minden nagyon drága... Ez a kis tabletta,legalább annyiba került mint a gyógyszer ami segíthet vagy ami tovább életben tarthatna.. Azért küldték mert nagy fájdalmaim lesznek és biztos,hogy meghalok.. - Mondom neki,mire szorosan magához ölel...
- A víz volt a baj... - Szipogja Josh.
- Dehát neked nem lett semmi bajod! - Mondom neki.
- Engem megszúrtak! - Mutogatok..
- Nem.. Ha külsőleg érintkezel a vízzel nem lesz bajod,de ha keveredik a véreddel vagy bármi egyéb módon a szervezetedbe jut akkor meghalsz.. Ferőzés.. - Nevet keservesen a fiú.
- Ezt meg honnan veszed? - Nézek rá hülyén....
- Láttam egy őzet inni a szaru körül.. Lenyelt egy korty vizet és meghalt..
- Oké... Bocsi Josh de nekem ez túl sok.... Aludnom kéne.. - Próbálom kimentetni magamat ebből a furcsa helyzetből,de tudom úgy se menni.
- Nem Rosie. Nem versz át.. Nem fogsz aludni.. Ismerlek...
- Rendben.. Van egy ötletem. - Javaslom.
- Hallgatlak.. - Csillan fel a fiú szeme.
- Váljunk szét. Te menj egyedül. Még túl kell élned én meg vagy meghalok vagy nem... - Mutogatok.
- Te eszednél vagy? - Kap a fejéhez Josh.
- Figyelj.. Ha meg kell halnom akkor álok elébe,de azt nem hagyom,hogy te miattam halj meg! - Zokogok.ű
- Ha azt hiszed,hogy itt foglak hagyni akkor tévedsz!! - Kiabál.
- Akkor én megyek el. - Próbálkozok a felállással,de nem igazán megy.
- Jó akkor elmegyek..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése