Reggel a hűvös levegőre ébredek. Mellettem Carolien ül aki látszólag már jobban érzi magát.
- Jó reggelt. - Köszön kedves hangon
- Jó reggelt! Jobban vagy már?
- Hát... Nem vagyok kiütve,de abban sem vagyok biztos,hogy fel tudok állni egyáltalán. - Szomorkodik.
- Próbáljuk meg! - Ajánlom fel és Caroline arcán aggodalmas mosoly jelenik meg.
- Rendben. - Nyújtja a kezét én meg talpra segítem,de láthatóan már ez is fájdalmat okoz neki.
- Figyelj ha nagyon fáj akkor inkább ülj le. - Szabadkozok.
-Nem. Jó ez így. Sétáljunk egy kicsit. - Mondja a lány és elkezdünk óvatosan körözni a barlangban. Jobban van ez látszik rajta,de még mindig nem tud járni úgy,hogy ez ne okozna neki hatalmas fájdalmat.
- Üljünk le. - Segítek neki.
- Figyelj Rosie! Hallottam a tegnap esti beszélgetést és én csak hátráltatnálak titeket szóval...
- Eszedbe se jusson! Nem hagyunk itt senkit! - Mondom és kezdenek elő törni a könnyeim.
- De mindenkinek könnyebb lesz! - Győzköd Caroline.
- Nem! Jobban leszel! - kezdek pityeregni.
- Nem Rosie! Meg fogok halni!! Nem érted!!! Meg fogok halni.!! Látod itt ezt a csíkot?? - Csattan fel Caroline én meg csak némán nézem a lábán hosszan elterülő vörös felfelé kúszó csíkot.
- Látod?? És Rosie tudod mit jelent ez?? Tudod? - Kérdezi ingerülten. Én pedig csak némán bámulok magam elé.
- Ha nem hát elmondom!! Vérmérgezés! Ha nem kapok gyógyszert 1 órán belül meghalok!! Érted! - Kezd zokogni.
- De....De biztosan küldenek majd! - próbálom vigasztalni,de tudjuk,hogy egy ilyen gyógyszer már most a játék elején is nagyon sokba kerül.
- Persze! Rosie én nem te vagyok! Engem nem éltetnek! Azért jöttem ide,hogy a szüleim büszkék legyenek rám.. Legalább büszkén halok meg.. - Nevet keservesen és a nevetés hamar köhögéssé és zokogássá változik.
- De fognak! Hisz hivatásosak vagyunk! Bennünk van a győzelem!! - Próbálom biztatni.
- Hivatásosak? Ugyan már! Nem is öltünk meg még senkit csak azt aki ránk támadt! Az emberek most Vicktoriában látják az esélyt! Megszökött gyilkolt, toborzott, árult! Mindenki imádja! - Ha tehetném rávágnám,hogy nem igaz,de tudom,hogy Carolinenak van igaza.
- Indulnunk kell! - Kel fel Jasmine és ébresztgeti a többieket.
- Jas...... Mi nem mehetünk.... - Nézek rá és a szememmel óvatosan Caroline felé pillantok aki eserves kacajt hallat.
- Ó értem.. Tudod megfogattuk,hogy nem hagyunk cserben senkit és ehhez tartanám is magam ha nem lennénk... - itt elharapja mondatot és Michel erősebb,de biztató hangon megszólal.
- Körbezártak minket!
- Ki? - Kérdezem. Vagy vadállatok vagy Vicktoria.. Nem tudom melyik a jobb.
- Vicktoria,Henry,Mash és egy lány.
- Fegyverek? - Kérdezi Florencia.
- Egy kard van Vicktoriánál és egy tőr. Henrynél tőr van ahogy Mashnél is. A lánynál pedig köpőcső.. Feltételezem méreggel. - Méregeti az ellenfelet Mash egy apró résen keresztül.
- Támadjunk! - Mondja Caroline akinek sikerült lábra állnia.
- 3...2... 1.... Ezt most biztos élvezi a közönség!- Nevet szánalmasan Josh és kiugrik a barlang bejáratából.
-Mi a.... - Mondja Florencia és egy hangos sikoly remegi be az arénát.
- Na nem jöttök elkezdődött a buli!! - Röhög Josh és a válla felett látom a lányt akinek a lábából egy tőr áll ki. Tudom,hogy ezt csak a viadal teszi vele,de most kellemes melegséggel áraszt el,hogy ilyen jó kedve van még ha tudom is,hogy csak meg játssza.
- Oké. Mi a barlang előtt ti a tetőn támadjatok!!! - Int Mash és mi lányok felmászunk a barlang tetejére.Caroline pedig bent marad. Ahogy felértünk egyből egy tőr repül felém és el is talált volna ha nem lett volna ott Caroline. A tőr a szívébe fúródott.
- Caroline!!! - Sikítok fel.
- Rosie..... Nye...nyerd meg. -Mondta és köhögött egyet aminek hála sűrű,ragacsos vér bugyogott ki a lány szájából,majd eldörren egy ágyú. Felnéztem és Vicktoria elégedetten mosolygó arca tárul a szemem elé.
- Megöllek!!! - Ordítok rá és lövésre készen ráfogom az íjam,de a lány csak mosolyog. Tudja,hogy így nem fogom megtenni. Leugrok és a lány felé kezdek rohanni egy tőrrel az övemen és íjjal a kezemben. Henry nekem akar támadni,de Vicktoria csendre inti. Tudja,hogy ez a kettőnk harca itt most valaki meg fog halni kettőnk közül. Csak rajtunk áll,hogy ki.
- Gyere csak cic cic. - Mutogat nekem én pedig kiengedek egy nyílvesszőt egyenesen a feje irányába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése